Az esemény részletei elérhetőek az alábbi linken.

C. G. Jung az analitikus pszichológia irányzatának megalapítója a kollektív tudattalan és az archetípus fogalmát mélylélektani terápiájának központi elemévé tette. Az archetípus görög eredetű szó, mely ősképet jelent. Jung megfogalmazásában az archetípus azokat a képi sémákat jelöli, amelyek közös motívumok a különböző területeken élő népek mitológiájában, meséiben, és amelyek a kollektív tudattalanból eredeztethetők. A kollektív tudattalanban sűrűsödnek össze az emberiség ősi tapasztalatai. Az ősi minták vagy archetípusok, melyeknek rendkívül összetett jelentéstartalmuk van, az emberi élet alaphelyzeteit és alapvető viszonyulásait tükrözik. Az archetípusok hatalmas érzelmi és motivációs energiákat hordoznak. Nemcsak jelentős álmainkban találkozhatunk velük, de a művészeti alkotások, mesék, mondák, mítoszok és a vallások szimbólumrendszerei is képesek az archetípusok energiáját és üzenetét közvetíteni számunkra.
Jung így írt a kollektív tudattalanról: „Úgy is mondhatnánk, hogy minden emberben azonos, és így mindenkiben meglévő, személyiség feletti, általános lelki alapot képez. Ennek lélekbeli létezéséről csak akkor szerzünk tudomást, ha vannak benne tudatosulni képes tartalmak. A személyes tudattalan főként az úgynevezett érzelmi színezetű komplexusokat tartalmazza, amelyek lelki életünk személyes intimitását jelentik. A kollektív tudattalan tartalmai ezzel szemben az úgynevezett archetípusok. „ Ilyen archetípusok többek között az árnyék, a perszóna, az anima és animusz, a nagy anya, a hős, az öreg bölcs vagy az újjászületés.