Napjainkban szerencsére egyre nagyobb igény mutatkozik különféle cégek, sportegyesületek részéről a csapatépítő rendezvényekre. Ugyanakkor sajnos egyelőre nagyon sok helyen a csapatépítés kimerül egy közösen elköltött vacsorában vagy bulizásban. Pedig mi is lenne a lényege?

A csapatépítés egy olyan irányított, tematikus, feladatokra épülő rendezvény, melynek során az adott csoport informális viszonyait erősítjük. Vegyük sorba!

Irányított – a csapatépítést vezető szakemberek előre meghatározott céllal hirdetik meg a rendezvényeket. Ez a cél lehet a csapat kommunikációjának fejlesztése; átszervezések, új cégek esetében a kezdeti gátak áttörése; egy közös élmény segítségével a közösségtudat építése. Ezen célok elérése érdekében a csapatot terelgetni, irányítani kell. Miért? Hiszen ha csak magukra hagyjuk őket (például elvisszük őket vacsorázni), akkor a csoportban már kialakult baráti viszonyokra erősítünk rá, újak létesítésére nincs lehetőség. Ezen kívül különösebb élmény sem fog fűződni ahhoz, hogy az amúgyis meglévő barátainkkal beszélgetünk egy jót a cég számlájára.

A jól felépített csapatépítő program ezzel szemben arra fókuszál, hogy folyamatosan kommunikációs helyzetbe „kényszerítsen” minden jelenlévőt. A kiscsoportos feladatokra folyamatosan újrakeverjük a csoportokat, a vezetőket követő és a beosztottakat vezető szerepbe helyezve „emberibbé” válnak a viszonyok, olyan emberek lépnek interakcióba, akik addig talán még soha. Ez azért fontos, mert a csoporton belül ha kiiktatunk kommunikációs gátakat, akkor a csoport hatékonyabban, energiatakarékosabban tud működni, ami hosszútávon érezhetően javítja a csoport eredményeit. Az egyértelmű időspóroláson kívül ennek az az oka, hogy aki jobban érzi magát a csoportban, az szívesebben is a tagja, márpedig akkor a hatékonysága is megnő. Ennek az a legkönnyebb módja, ha a csoporttársak ismerik egymást és elfogadóan fordulnak egymás felé – egy tudatos csapatépítő tréning errefelé tudja irányítani őket.

Tematikus – a csapatépítő tréning elején mindenképpen tisztában kell lennünk azzal, hogy mit szeretnénk elérni. Kommunikációt fejleszteni? Kreativitást? Összetartást? A feladatoknak folyamatosan ezt a célt kell szolgálniuk és egymással is koherens egészet kell alkotniuk a bemutatkozástól, bemelegedő feladatoktól kezdve a lezárásig.

Feladatokra épülő – miért nem hagyjuk csak úgy „játszani” őket? Mert az élményt alapvetően az újdonságérzet adja, amit az emberek a legtöbbször félnek maguknak generálni. Ha levesszük a terhet a csoportról, hogy „találjanak ki valamit”, könnyebben engedik el magukat és jöhetnek a felszínre esetleges problémák, kérdéses kapcsolatok. A feladatok során nem a teljesítés a lényeg, hanem a HOGYAN – ki hogy érezte magát, ki hogyan kommunikál, ki veszi fel az irányító szerepet? Mernek-e ellentmondani a főnöknek, ha az csak egy egyenrangú társ a feladatban? Mindezekre a feladatok után MINDIG reflektálni kell, mert a feladat csak katalizátor, a valódi eredményt a tudatosítással érjük el.

Informális viszonyok – a csoporton belül nagyon gyakran természetszerűleg alakul ki egy hierarchia, különféle kommunikációs csatornák, melyeket a mindenki által ismert „ez mindig így volt”, „nem tudom én sem, de mindig így csináltuk”, „a Gizinek mindig a Józsi szól” jellegű megjegyzések jeleznek.

Az ilyen rugalmatlan csoportdinamikai elemek a csoport hatékonyságát csökkentik – a tréning során pedig ezeket próbáljuk oldani, kiegészíteni.

Kommunikáció fejlesztése

• a résztvevők beszéljenek egymással
• dolgozzanak együtt egy közös célért
• olyan emberekkel, akikkel addig nem
• játékos, „tét nélküli” formában
• megtapasztaljanak versenyhelyzetet és együttműködést is
• képessé váljanak asszertív kommunikációra
• egyéni kérdések (félénkség, durvaság, erőszakos verbalitás mérséklése)

Kreativitás fejlesztése

• új helyzetekkel való szembekerülés
• a feladatokban minél több megoldást kérünk
• csapatmunka fejlesztése
• a csoport dinamikájába bevisszük annak a lehetőségét, hogy szabadon próbálhassák ki magukat a tagok

Csoporttudat fejlesztése

• nagy hangsúly magukon az embereken
• önértékelést segítő, egymást támogató feladatok
• szoros együttműködést követelő feladatok
• nagy hangsúly az értelmezésen és a blokkok feloldásán